UTÓLAGOS SZIGETELÉSI MUNKÁK: VÍZSZIGETELÉS
Régebbi épületek esetében:
Vannak olyan meglévő, régebbi épületek, amelyek állapotát rongálja, komfortérzetünket jelentősen csökkenti a falazatba jutó talajvíz vagy esővíz.
Ennek tipikus példái az alapok, továbbá a külső és belső falak vizesedései, amely akár jelentős mértékű felületen, igen romboló hatásúak is lehetnek.
A pincék, földfelszín alatti tárolók esetében a problémák erőteljesebben jelentkezhetnek.
Ennek okai lehetnek többek között:
- a pincék, alapok hiányosságai, nem szakszerű kivitelezése,
- a szigetelés hiánya vagy a nem megfelelő szigetelés,
- egyszerűen csak a régebbi technológiák elavultsága, a felhasznált anyagok elhasználódása,
- nincs vagy nem megfelelő állapotú az épület csapadékvíz elvezetése a tetőzeten, vagy a talajban az alapoknál.
A folyamat eredményeként a víz a falazatot szinte ’’megeszi”, a vakolat és az egyéb burkolat lemállik, leválik, dohosodás és gombásodási folyamat indul el, amely súlyosabb esetben nem kíméli a nyílászárókat és a bútorokat sem.
Ennek tipikus példája a szürkés-fekete penészgomba megjelenése és terjedése.
Természetesen vannak könnyebben orvosolható és súlyosabb esetek egyaránt, viszont ha a folyamat elindul, gyors és hatékony beavatkozásra lenne szükség annak érdekében, hogy a károsodás továbbterjedését meggátoljuk. Ez a jövőt tekintve a pénztárcánkat is jótékonyan érintheti.
Természetesen előfordulnak olyan esetek is, amikor komplexebb, jelentősebb mértékű beavatkozásra van szükség.
Semmitől sem szabad megijedni, így a vízszigeteléstől sem. Kevés az olyan állapotú épület, amelyet ne lehetne egészségre ártalmatlan technológiával, használható módon, esztétikusan szigetelni és felújítani.
Új vagy újabb építésű épületek, lakások esetében:
Gyakran előforduló probléma továbbá az is, hogy a közelmúltban, esetleg újonnan, modern technológiával épült, jellemzően többlakásos épületben található lakásoknál okoz jelentős problémát a falazatra lecsapódó, és a falakon távozni nem képes vízgőz és pára. Ennek következtében a helyiségekben kialakul a már említett penészgomba és dohosodás.
Ez a jelenség kialakulhat:
- egyrészt az épületek nem helyes építészeti tagoltsága (erkélyek, teraszok, különféle ’’beugrók” építése miatt),
- másrészt a nem megfelelő típusú vagy minőségű anyag felhasználása, vagy a kivitelezési munka szakszerűtlensége eredményeként.
További probléma, hogy ezeket az épületeket és a bennük lévő lakásokat többségében műanyag nyílászárókkal szerelik fel. Igaz, hogy ezen ajtók és ablakok tulajdonképpen nem igényelnek karbantartást, és nagyon jól szigetelnek, -ezáltal akár jelentősen is csökkenhet a fűtési igény- viszont, ezáltal megszűnik a helyiségek, lakások természetes szellőzése, ami azért egy fa szerkezetű ablaknál megmarad. Ennek ellensúlyozása lehetne a minél több szellőztetés, de az ősztől tavaszig tartó időszakban nem várható el senkitől, hogy az „eszkimók életét élje”, és hogy az utcát fűtse. Ezért is kritikus a téli időszak, és nem véletlen, hogy a nyári, kora őszi úgynevezett stagnáló, nem rosszabbodó időszakot követően, télen igen sokat romlik a helyzet. Természetesen gyártanak szellőzőkkel is műanyag ablakokat, de a magasabb áruk miatt nem jellemző a beépítésük.
- Ezt a folyamatot erősíti, hogy az ilyen jellegű épületekben épült lakások belső falazatait általában diszperziós anyagú festékekkel festik le. Az ilyen festékekkel ugyan könnyű dolgozni, és valamilyen mértékben tisztíthatóak is az ezzel festett felületek, viszont hátrányuk, hogy a falak elveszítik természetes szellőző képességüket, így a problémát csak generálják.
A fentebb leírtak részben vagy együttesen okozzák anegatív jelenséget.
Attól függetlenül, hogy a vizesedés, penészedés, dohosság problémája milyen típusú épületben vagy helyiségben keletkezik, és milyen mértékű, elhanyagolni semmiképp sem szabad!
Egészségkárosító hatásai ismertek, a problémát komolyan kell venni és meg kell oldani!
Elsődlegesen környezetbarát, vegyszerektől mentes, természetes anyagokat használunk
EREDMÉNYESEN!